MOHAI OLIVÉR 60. helyen zárt a világranglistán
Mohai Olivérről már olvashattatok néhány héttel ezelőtt az oldalunkon, amikor arról számoltunk be, hogy a 2017-es CrossFit Games világbajnokságon 101. helyen bejutott a második kvalifikációs körbe, amelyre csak a legjobb 200 induló nyert jogosultságot a világon. Április végén zajlott le az újabb - 4 gyakorlatsorból álló - forduló, ahol számos helyezést javítva, végül 60. lett a világranglistán. Kemény két hónap áll mögötte, amiről most Ő mesél nektek. Ismerjétek meg a saját szemszögéből, hogy mi zajlott benne az elmúlt hetek során, és miként értékeli a teljesítményét.
Február végén indult a kvalifikáció a 2017-es CrossFit Games világbajnokságra, ahol a 14-15 éves korcsoportban indultál. Ez volt az első nemzetközi versenyed, milyen érzésekkel, célokkal vágtál neki az elmúlt heteknek, illetve hogy sikerült a felkészülésed?
Az érzéseim folyamatosan változtak, ez volt az első olyan megmérettetésem, ahol a saját korosztályommal versenyezhettem, ráadásul világviszonylatban. Az elején féltem picit, amit izgalom váltott fel. De az edzőim mindig segítettek, és megnyugtattak, ha kellett. A célom az volt, hogy bejussak a második fordulóba, amire csak a legjobb 200 induló kapott jogosultságot. Ami a felkészülésemet illeti, másfél évvel ezelőtt ismerkedtem meg magával a CrossFittel. Magát az olimpiai súlyemelést (ami a sportágnak egy kiemelt része), mindössze néhány hónapja végzem csak komolyabban. Az edzéseim nagyon változatosak, az erőm és az állóképességem fejlesztésén egyaránt sokat dolgozunk.
Az első forduló 5 héten át zajlott, minden héten 1-1 újabb kihívással. Az első pillanattól továbbjutó helyen voltál. Így utólag hogyan értékelnéd az első 5 feladatsort?
Az első héten sajnos megbetegedtem, mandulagyulladásom volt. Az első feladat után szinte azonnal belázasodtam, ez a kör közel nem úgy sikerült, mint amire képes lettem volna. Egy hétig egyáltalán nem is edzettem, a második fordulót amennyire csak tudtuk, kitoltuk, viszont az erőm addigra még nem jött vissza teljesen. A következő három hét során próbáltam menteni a menthetőt és mindent beleadtam, úgy érzem azok már jól sikerültek.
A korosztályodból a top 200 versenyző kapott jogot a folytatásra a több ezer indulóból. 101. helyen zártad az első fordulót. Elégedett voltál ezzel az eredménnyel?
Így hogy, az elején beteg voltam, igen. Viszont itt még azt hittük, hogy a második fordulóra mindenkinek nullázódik az eredménye. Akkor lényegében csak a továbbjutás számított volna. De –ahogy utóbb kiderült- sajnos vittük tovább a pontszámunkat, így nem tudtam tiszta lappal indulni.
Kaptatok 3 hét pihenőt a középdöntő előtt, majd 4 napotok volt 4 feladatsor teljesítésére. Mi járt a fejedben, amikor megláttad a kiírást, és hogy mik lesznek a gyakorlatok?
A feladatokat péntek reggel tudtam meg, április 21-én. 24-én estig volt lehetőségünk teljesíteni és videón rögzíteni a feladatokat. Első ránézésre 4-ből 3 gyakorlatsor nagyon tetszett, kettő kicsit hosszabb volt (20 perces), a többit lehetett pörgetni. Először végignéztem az összes gyakorlatot, és azt, hogy milyen súlyokkal kell dolgozni. A harmadik „wod”-ban volt olyan súly, ami közel volt az egyéni maximumomhoz, attól picit megijedtem, de végül nem okozott gondot. A CrossFitben pont az a jó, hogy a gyakorlatokat végtelen módon tudják kombinálni, mindenkinek megvannak az erősségei, és a gyengébb pontjai. De mindenben jónak kell lenned ahhoz, hogy egyáltalán fel tudd venni a versenyt. Tetszettek ezek a második fordulós kihívások.
Mennyire tudtad kihozni magadból a maximumot ebben a 4 napban?
Az adott pillanatban mindig úgy éreztem, hogy megtettem amit tudtam, de utólag visszagondolva az összesen 9 feladatból 2-3-ra mondanám azt, hogy ténylegesen kihoztam belőle amit csak lehetett. Nagyon tanulságos volt számomra ez a két hónap, viszont annak mindenképp örülök, hogy az utolsó gyakorlatsort kimagaslóan sikerült megcsinálnom, és az élmezőnyben végeztem vele. Sokat kell még fejlődnöm, és nem csak fizikálisan, de mentálisan is.
Végül a 60. helyen zártad a világbajnokságot, ami kiváló eredmény. Sokat javítottál az első kvalifikációhoz képest. Összességében mit mondanál erről a két hónapról?
Testileg és lelkileg is életem egyik legnagyobb kihívása volt. De egy olyan élmény, amit nem fogok elfelejteni. Sokat tanultam belőle, és jövőre újra indulok.
Az idei „Games” szezon számodra ezzel véget ért, de továbbra sincs megállás. Tegnap már egy újabb versenyen indultál Pécsen, ahol nem volt külön korcsoport, csak a nyílt felnőtt mezőny. A dobogó második fokára állhattál fel, amire igazán büszke lehetsz. Itt sikerült a legjobb formádat hoznod? Ezt a versenyt hogyan értékelnéd?
Igen, ez a verseny jól sikerült, bár nem voltam maradéktalanul megelégedve. Ha előre mondja azt valaki, hogy második helyen végzek, azt aláírom, de így utólag úgy érzem, hogy ebben több is lehetett volna. Ha egy kicsit jobban ott lettem volna fejben talán megnyerhettem volna. Persze a sportban nincs olyan, hogy „talán”, de ez mind jó arra, hogy levonjam belőle a tanulságot és mentálisan erősebbé tegyen. Utána pedig már csak előre nézek.
Hogyan tovább? Még nagyon fiatal vagy, és számos lehetőség áll előtted. Mik a rövidebb, illetve a hosszabb távú céljaid a sportban?
Most kezdődik a szezon, bár sajnos Magyarországon nincsenek korosztályos CrossFit versenyek. Két nagyobb versenyem még biztosan lesz idén, ahol szintén felnőttek ellen indulok. Ez motivációt és kihívást is jelent számomra. Hosszabb távon mindenképp ezeket az éves „Games” kvalifikációkat emelném ki, amin természetesen jövőre is tervezek indulni, akkor már eggyel idősebb korosztályban. Addig pedig minden tőlem telhetőt megteszek, és továbbra is ott leszek minden edzésen.
